Rólunk írták: ...

 

Agroturizmus a Székelyföldön 

  A Vajdaságban igencsak gyermekcipőben járó falusi turizmust
néhol - ahol felismerték a benne rejlő lehetőségeket - igen 
magas szinten művelik. Az utóbbi években, évtizedekben 
Európa némely részein a vidék gazdasági szempontból mindinkább
a háttérbe szorul, így a falu fennmaradása és az ott élők megél-
hetése veszélybe került. A lakói jórészt két lehetőség közül 
választhatnak: vagy városba költöznek - ez a könnyebbik 
lehetőség -, vagy pedig megpróbálják valahogy feltalálni magukat.
Úgy hiszem, sokat tanulhatnánk erdélyi, székely barátainktól. 
Ők nemcsak felismerték a falusi turizmusban rejlő lehetőséget, hanem igen magas fokon 
művelik is ezt a tevékenységet. A turizmus az egyik legalkalmasabb módja egy-egy régió 
közvetlen és kötetlen módon való megismerésének, a tájegység életéről és kultúrájáról való
ismeretszerzésnek, a helyiek számára pedig a jövedelemszerzésnek. Az erdélyi falvak az 
utóbbi évtizedekben gyökeres átalakuláson mentek át, azok a települések pedig, amelyek
eddig még nem foglalkoztak falusi turizmussal, azok igyekeznek csatlakozni ehhez a 
'"mozgalom"-hoz.
  Nyikómalomfalva egy közepes nagyságú település a Székely-
földön: Udvarhely vármegye területén a Fehér-Nyikó völgyében,
a 13C országút mentén Farkaslaka községben található.A 2005
-ben pusztító árvíz nagy károkat okozott a faluban, sőt ember-
áldozatot is követelt.Az azóta eltelt mintegy hat év alatt a 
település visszanyerte régi pompáját, mi több, egy lelkes, 
jórészt fiatalokból álló kis csapat úgy döntött, hogy megpró-
bálkozik a falusi turizmussal.
A kezdeti lépéseket még tíz évvel ezelőtt tették meg. Sinka Arnold a csapat egyik tagja elmondja, hogy 2001-ben hívták életre a Malomfalvi Falu- fejlesztő Egyesületet, és veleegyütt a falu bemutatását hivatott internetes honlapot (www.nyikomalomfalva.ro). Mint fogalmaz, "magról kelt" szakemberek készítették a portált, de létrehozása óta folyamatosan frissítik.
- Amikor 2005-ben jött az árvíz, megnőtt az egyesület aktivitása, és a honlapot is gyakrabban frissítettük - mondja Sinka, majd hozzáteszi, hogy a mindössze 715 lelket számláló faluban a kulturális élet fellendítésén fáradoznak: például táncházat szerveznek fiataloknak, ahol néptáncot és népdalokat tanítanak nekik. Az önszerveződésben a tanítótól kezdve a legidősebbekig mindenki részt vesz.
- Voltak ötleteink, melyeket a farkaslaki önkormányzat elfogadott, és megígérte, hogy támogat bennünket a megvalósításukban. Elsősorban a mezőgazdaságot, általa pedig a gazdákat próbáljuk felkarolni, azonkívül annak a néhány kézművesnek a termékeit is népsze- rűsítjük, aki még a faluban tevékenykedik. Mindent összevetve agroturizmusban gondolkodunk - teszi hozzá Sinka. A Nyikó menti falvakban a kulturális értékek ápolása, a hagyományőrzés kiemelkedő: például a székely ruhát egy-egy ünnep - farsangi bál, szüreti vagy búcsúi bál - alkalmával mindenki felveszi. A Malomfalvi Falufejlesztő Egyesületet tagjai a helyi sajátos- ságokat igyekeznek bemutatni,megerősíteni és értékként felkínálni őket a látogatóknak. Egyszóval: amit megtermel a közösség, azzal kínálja a vendéget.
- Nem kínai alsólepedőre fektetjük a vendéget, hanem házi szőttesből készült vászonra.
Nyikómalomfalvának van egy vendégháza, oda is várják a látogatókat, de számos család vendégfogadásra rendezkedett be.
Hadnagy Árpád hozzáteszi: a malomfalvi fiataloknak is érdekük, hogy a falu élhetőbbé váljon, ezért szívesen segítenek, kiveszik a részüket a munkából, és nem az elvándorlást, a városba költözést választják. Az együvé tartozás, az összefogás és az összetartás érzése is nagy közöttük, ezért egy-egy rendezvényen - legyen az sport- vagy művelődési esemény - mindig nagy létszámban gyűlnek össze.
- A mezőgazdaságból egyre nehezebben lehet megélni, ezért többen a turizmusban látják a jövőjüket. Az idegenforgalom révén talán még a termékeik is kelendőbbé válnak - emeli ki Hadnagy. A székely kapuiról is nevezetes Nyikómalomfalva egyszerre mintegy 50 személyt tud elszállásolni. Természetesen nem elégséges a vendéget elszállásolni, programokat is kell neki szervezni. Beszélgetőtársaim elmondják, hogy egyhetes programot állítottak össze: például bemutatnák a kézműves-tevékenységeket, lovas kirándulásokat szerveznének a tanyákra, azaz az esztenákra (fejősjuhászattal kapcsolatos szállásgazdaság), de a környékbeli látványosságokra (parajdi sóbánya, Orbán Balázs szejkefürdői sírja, Tamási Áron író farkaslaki szülőháza stb.) is elkalauzolnák a vendégeket.
A tervek szerint teljes kapacitással legkésőbb jövő nyártól kezdve fogadja majd Nyikómalom- falva a vendégeket. Tomek Viktor Forrás:http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=5774&no=357
 
              
  
Ne keseregjünk, ne sóvárogjunk más után! 
   Érdekes élményben volt részünk. Megkértük a Nyikómalomfalván táborozó 
 fényképész alkotócsoport tagjait: álljanak a mi fotónk kedvéért egy porta 
 elé. Elkészült a kép, és egyikük meglátta az érkező hazajáró csordát. Egy
 szempillantás alatt kilenc fényképezőgéppel találták szembe magukat a 
 ballagó jószágok. 

 A táborozás élményeit egymást váltva mesélték - „Biztonság, nyugalom, 
 elfogadó szeretet”…
  A Malomfalvi Falufejlesztő Egyesület szervezésében az elmúlt hétvégén 
 fotótábort tartottak az Albertirsai Alkotócsoport 17 és 69 év közötti, 9 tagja 
 részvételével. A falu életét dokumentálták:építészetét, népművészetét, 
 a tájat, embereket és a mindennapi foglalatosságokat az állattartástól 
 a kézművességig. Részt vettek templomi ünnepségen a jubiláns házaspárok 
 hálaadásán, de a focimeccsre is ellátogattak.

  Az építészet, ami veszendő – vallják. Sikerült lencsevégre kapniuk egyik ház tornácát, amit másnap 
lebontottak – nagyon fájdalmas volt. De ritka és kihalófélben levő mesterségeket is dokumentáltak 
a „konzerváló hétvégén” – lehet, hogy 5 év múlva ezek mesélik el, vagy ébresztenek kíváncsiságot,
tetterőt. A csordás, kovácsmesterség, kosárfonás, gereblyekészítő-teknővájó, viseletkészítők. De a
szénacsinálás, állattartás és a hétköznapi munkák, a mindennapi élet is nagy hatást tett mindany-
nyiukra. Megérezték: nagyon nagy értékek részesei a malomfalviak. Természetesen van, ami már 
ugyanolyan, mint a globális világban bárhol, de „szíven ütötte” a dokumentarista fotósokat a családi 
hagyományok (meg)léte – az anya, nagymama szerepe. 
 Jó érzéssel hallgattuk lelkes beszámolóikat, ami abban erősített: akik csak útikönyvből ismerték a
vidéket, megérezték a falu lelkületét, megismerték a szép kis- és nagykapus porták embereit. 
És képpel, de élményeik erejével is viszik hírét. Üzenetük vendéglátóiknak: lehet, nem is tudják, de 
vegyék észre és számba, milyen értékek tulajdonosai.

Fotóművészeti érték is

Tematikus kiállításokat terveznek, kiadványt szerkesztenek a legjobb 
alkotásokból – fotóművészeti értékek is születtek. A digitalizált képtár 
közösségépítő célokat szolgál majd helyben, és a falusi turizmust 
serkentő prospektust is terveznek. Művészeti értékét évekig dolgozzák 
majd fel.
 A többlet, hogy külső szemmel látták és mutatják meg: ne keseregjünk 
és sóvárogjunk más után, hiszen lehet, hogy elmegyünk szépségeink, 
gazdagságaink mellett, de megvannak. Legyünk boldogak bennük és 
általuk!
 „Szerencsésen hazaértünk - egy kicsit-nagyon elfáradtunk - de nagyon 
sok élménnyel és képanyaggal gazdagabbak lettünk. Ami nekem nagyon 
sokat jelentett az a SZERETET, türelem, megértés és kedvesség, ami 
felém-felénk áradt” – írja levelében az alkotócsoport vezetője, 
Baán Katalin fotográfus,a MAFOSz alelnöke.

     Fotó: Baán Katalin                                                                                    Molnár Melinda

   Továbbá részt vettek: Sebestyén Beáta, Korcsog Rita, Palovecz 
 Gabriella és Kurucz Dorottya (ők a legfiatalabbak és tanulók), 
 Devsits János, Csidér Bálint, Mészáros Dani illetve Béres József. 
 Az alkotócsoport Albertirsán alakult 2010. elején. Volt már közös 
 kiállításuk. Két hónap alatt egyeztették, szervezték meg az 
 alkotótábort. „Áradni fognak a képek”.


  

                                                                                                                         székelyhon.ro

 
Tanúsítvány gazdasszonyoknak és gazdáknak [2011. 06. 03.]

  Ünnepélyesen is véget ért a Gyulafehérvári Caritas székelyudvar-
 helyi munkapontjának képzéssorozata, amit a Caritas Vidékfejlesztés
 ágazatával szervezett Nyikómalomfalván. Termékfeldolgozói 
 technikákat, a saját termékek menedzsmentjét tanulta meg a 
 háromhónapos képzés idején a 32 résztvevő - azon gazdasszonyok
 és gazdák, akik tejtermékek készítése, gyümölcsfeldolgozás és 
 gyógynövények gyűjtése, szárítása terén kívántak többet megtudni. 
De a hagyományos gazdálkodásról, a direkt értékesítésről is tanultak a 110 órás képzés alkalmával. A helybeliek mellett fenyőkúti, székelypálfalvi, székelyszentléleki valamint farkaslaki résztvevők kaptak tanúsítványt. Nyilvános termékbemutatójukra a Míves Emberek Sokadalmán kerül sor. A non-formális ismeretszerzés során a hasonló gondolkodásúak és érdeklődési körrel rendel- kezők közösséggé alakultak az ismeretszerzés és jövőtervezés alkalmain. Az elméleti órákon a gazdasági alapokról, a piacról és erőforrás-szükségletekről tájékozódtak, megismerkedtek különböző sikertörténetekkel, vállalkozásokkal és felkészítették sajátjuk indítására, az üzleti terv készítésére, társulások lehetőségére. A tejfeldolgozással kapcsolatban megtanulhatták a résztvevők, miért fontos a nyerstejnek a minősége, hogyan kell félkemény sajtot, joghurtot, savanyú tejet készíteni. Friss termék csak nagyon jó minőségű és alacsony savtartalmú tejből készíthető.
A gyümölcsfeldolgozással kapcsolatban a résztvevők az előadóktól megtudakolták, hogyan lehet „hidegen eltenni” a lekvárt, milyen módszerekkel tudják hosszabban tartósítani úgy, hogy még öko­terméknek minősüljön. Az előadók többsége kiemelte a termékek tetszetős kiszerelési módozatainak fontosságát. Figyelembe véve ennek a képzésnek az igényeit és tapasztalatait, legközelebb Gyergyószentmiklóson szerveznek hasonlót – tudtuk meg Moni Gizella Alíztól, a Vidékfejlesztés munkatársától. Számára emlékezetes a résztvevők kitartása. Bár rendelkeztek alapismeretekkel, hallván az előadások újdonságait, ez részvételre motiválta őket.
Molnár Melinda


  Sinka Arnold, a Caritas székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője kiemelte: nagyszerű 
élmény volt látni, hogy 40-50 évesen nyitottak az új ismeretek befogadására. Mindenképp 
érdemesnek találta a képzés létrejöttét. A direkt értékesítésre is lehetőség van, a gazdák
nagyon várják. A végeredmény nemcsak a résztvevőknek volt sikerélmény, de a szervezőknek 
is, hiszen a jól strukturált és ötletes üzleti tervek megírása, valamint a kurzus nyomán 
elkészített termékek, a füstölt-fonott sajt, ízléses és ötletes kiszerelésben díszelegtek
 utolsó órán a bemutatóasztalon
                                                                                                                      székelyhon.ro
 
 

© Nyikómalomfalva
Postacím: RO-537169 Morareni, Nr: 222,
Tel.: 004-0266-248 529, Tel/Fax: 004-258-248 614,
 E-mail: arnold@nyikomalomfalva.ro; ibalint@vipmail.hu